Japán hajók

YAMATO (J)

TECHNIKAI ADATOK
Vízrebocsátás: 1940
Vízkiszorítás: 64.170 t (üresen); 71.659 t (harckészen)
Sebesség: 27,5 csomó

Hossz: 263,2 m
Szélesség: 39,0 m
Személyzet: 2500 fő

Fegyverzet: 9 db 46,0 cm-es ágyú; 12 db 15,5 cm-es ágyú; 12 db 12,7 cm-es légvédelmi ágyú; 24 db 2,5 cm-es légvédelmi gépágyú (átépítés után 146 db); 4 db 1,3 cm-es légvédelmi gépágyú (átépítés után 2,5 cm-es); 7 db repülőgép


TÖRTÉNETE

Japán csatahajó. Testvérhajójával, a Musashi-val a világ legnagyobb csatahajója volt. 46 cm-es ágyúi szintén "világrekordot" képviselnek. Elégtelen légvédelmét (eredetileg 24 db 2,5 cm-es gépágyú) a háború során jelentősen megerősítették. Több összecsapásban is részt vett, de mivel a "klasszikus" tengeri csaták (és vele együtt a csatahajók) kora akkorra már leáldozott, fő csapásmérő erejét, félelmetes tüzérségét nem tudta kihasználni. 1945. április 7-én Kyushu-tól délre egy légitámadás következtében elsüllyedt.


ZUIKAKU (J)

TECHNIKAI ADATOK
Vízrebocsátás: 1939
Vízkiszorítás: 26.086 t (üresen); 32.618 t (max.)
Sebesség: 34,2 csomó

Hossz: 257,5 m
Szélesség: 29 m
Személyzet: 1660 fő

Fegyverzet: 16 db 12,7 cm-es légvédelmi ágyú; 36 db 2,5 cm-es légvédelmi gépágyú; 84 db repülőgép


TÖRTÉNETE

Japán repülőgép-hordozó. Testvérhajójánál, a Shokaku-nál egy évvel késõbb (1938) kezdték építeni, de 1939-ben mindkettõt vízrebocsátották, s 1941-re el is készültek. Még az év decemberében résztvevõi voltak a Pearl Harbor elleni támadásnak. Késõbb tartalékban voltak, mivel kevés képzett pilóta állt rendelkezésre. 1944 nyarán részt vett a Leyte-öbölnél zajlott csatában. 1944 októberében amerikai zuhanóbombázók és torpedóvetõk elsüllyeszették.


SHOKAKU (J)

TECHNIKAI ADATOK
Vízrebocsátás: 1939
Vízkiszorítás: 25.675 t (üresen); 29.200 t (harckészen)
Sebesség: 34 csomó

Hossz: 269,8 m
Szélesség: 29 m
Személyzet: 1660 fő

Fegyverzet: 16 db 12,7 cm-es légvédelmi ágyú; 36 db 2,5 cm-es légvédelmi gépágyú; 168 db 12,7 cm-es légvédelmi rakéta-indító; 84 db repülőgép


TÖRTÉNETE

Japán repülőgép-hordozó. Testvérhajójával, a Zuikaku-val a japán hordozók korszerű generációját alkották. 1941-ben állt szolgálatba, repülőgépei részt vettek a Pearl Harbor elleni támadásban. 1942-ben előbb partraszálló hadműveletek támogatásában vett részt, majd az Indiai-óceánon repülőgépei több brit hajó (Hermes, Cornwall, Dorsetshire) elsüllyesztésében közremőködtek. Májusban a Korall-tengeren lezajlott csatában három bomba eltalálta. Kijavítása után repülői megrongálták az amerikai Enterprise repülőgép-hordozót. Később felújították, légvédelmét megerősítették. 1944. június 19-én a Fülöp-szigetek közelében a Cavalla tengeralattjáró három torpedót lőtt bele, aminek következtében elsüllyedt.

Musashi

TECHNIKAI ADATOK

Vízrebocsátás: 1940 Vízkiszorítás: 64.170 t (üresen); 71.659 t (harckészen) Sebesség: 27,5 csomó
Hossz: 263,2 m Szélesség: 39,0 m Személyzet: 2200 fő
Fegyverzet: 9 db 46,0 cm-es ágyú; 12 db 15,5 cm-es ágyú; 12 db 12,7 cm-es légvédelmi ágyú; 24 db 2,5 cm-es légvédelmi gépágyú (átépítés után 96 db); 4 db 1,3 cm-es légvédelmi gépágyú (átépítés után leszerelve); 2 db repülőgép

TÖRTÉNETE

A hadtörténet legnagyobb csatahajóosztályának második (egyben utolsó) tagját 1938-ban kezték építeni. 1940-ben került vízre, s 1942 nyarára készült el. Ekkor már az anyahajókról indított repülõgépek határozták meg a tengeri hadviselést, így a hatalmas hajó már akkor elavultnak számított, amikor elkészült. 1943 nyarán Yamamoto tengernagy maradványait szállította Japánba. 1944 tavaszán eltalálta egy torpedó. Kijavításával párhuzamosan megerõsítették légvédelmét. Október 24-én a Leyte-öbölnél vívott csata során több hullámban támadták az amerikai repülõgépek, melyek hét óra leforgása alatt 17 bomba- és 20 torpedótalálatot értek el, 15 bomba pedig közvetlen közelében robbant. Az amerikai veszteség 30 repülõgép volt. A Musashi estére már csak alig 6 csomós sebességgel vánszorgott, amikor hirtelen átfordult, és legénységének majd' felét magával vitte a hullámsírba. Soha nem harcolt repülõgépeknél nagyobb ellenféllel.
Testvérhajója: Yamato.