Német hajók
ADMIRAL GRAF SPEE (D)
TECHNIKAI ADATOK
Vízrebocsátás: 1934
Vízkiszorítás: 12.200 t (üresen); 16.200 t (harckészen)
Sebesség: 28,5 csomó
Hossz: 186,0 m
Szélesség: 21,6 m
Személyzet: 1150 fő
Fegyverzet: 6 db 28,0 cm-es ágyú; 8 db 15,0 cm-es ágyú; 6 db 10,5 cm-es légvédelmi ágyú; 8 db 3,7 cm-es légvédelmi gépágyú; 6 db 4,0 cm-es légvédelmi gépágyú; 8 db 53,3 cm-es torpedóvető cső; 2 db repülőgép
TÖRTÉNETE
Német nehézcirkáló. Testvérhajói a Lützow (ex-Deutschland) és az Admiral Scheer. A három egység 1931-36 között épült. Konstrukciójukban sok újítást alkalmaztak, a cirkálóknál erősebb tüzérséggel, a csatahajóknál nagyobb sebességgel rendelkeztek, így az osztály hajóit "zsebcsatahajó"-nak is nevezték. A háború elején az Atlanti-óceánon tevékenykedő, és addig mintegy 50.000 tonnányi hajóteret elsüllyesztő Graf Spee-t brit hajók vették üldözőbe. 1939. december 13-án a La Platánál brit cirkálókkal vívott csatát, amiben súlyosan megsérült. Befutott Montevideoba, de az uruguayi kormány csak 72 órányi tartózkodást engedélyezett számára. 17-én kifutott a La Plata torkolatába, ahol legénysége elsüllyesztette. Parancsnoka, Langsdorff kapitány december 20-án egy montevideoi szállodában főbe lőtte magát.
ADMIRAL HIPPER (D)
TECHNIKAI ADATOK
Vízrebocsátás: 1937
Vízkiszorítás: 16.490 t
Sebesség: 32 csomó
Hossz: 195 m
Szélesség: 21 m
Személyzet: 1600 fő
Fegyverzet: 8 db 20,3 cm-es ágyú; 12 db 10,5 cm-es légvédelmi ágyú; 12 db 3,7 cm-es légvédelmi gépágyú; 8 db 2,0 cm-es légvédelmi gépágyú; 12 db 53,3 cm-es torpedóvető cső; 4 repülőgép
TÖRTÉNETE
Az új német nehézcirkáló-osztály névadó hajója 1939-ben kezdte meg szolgálatát. Rövidel ezután át is építették, a munkálatok során új orr-részt, tornyot és kéményt kapott. Elsõ bevetésére 1940 februárjában került sor. A Norvégia elleni hadjárat során több találatot ért el a Glowworm brit rombolón, melyet kapitánya feláldozott, és nekivezette a Hippernek, amely súlyosan megrongálódott. Kijavítása után többször is szövetséges konvojok elleni bevetéseken vett részt, számos hajót elsüllyesztett, de pályafutását végigkísérték a géphibák, melyek miatt többször is kényszerpihenõre vonult. 1943-ban kiképzési feladatokat látott el, 1944 tavaszán újra aktív szolgálatba állították, késõbb a Balti-tengeren tevékenykedett. A háború végén Kielben több súlyos bombatalálatot kapott, a harcképtelen hajót májusban a dokkban felrobbantották, a roncsot 1948-49-ben bontották le.
Testvérhajói : Blücher, Prinz Eugen (módosított), ex-Lützow (1940-ben félkészen eladták a Szovjetuniónak, ott Petropavlovszk nevet kapott, de nem fejezték be), Seydlitz (nem fejezték be).
ADMIRAL SCHEER (D)
TECHNIKAI ADATOK
Vízrebocsátás: 1933
Vízkiszorítás: 11.700 t (üresen); 15.900 t (harckészen)
Sebesség: 28 csomó (max.)
Hossz: 187,9 m
Szélesség: 20,6 m
Személyzet: 951 fő
Fegyverzet: 6 db 28,0 cm-es ágyú; 8 db 15,0 cm-es ágyú; 6 db 10,5 cm-es légvédelmi ágyú; 8 db 3,7 cm-es légvédelmi gépágyú; 6 db 4,0 cm-es légvédelmi gépágyú; 8 db 53,3 cm-es torpedóvető cső; 2 db repülőgép
TÖRTÉNETE
A "zsebcsatahajók" legsikeresebb egységét 1933-ban bocsátották vízre. A spanyol polgárháború során az ibériai vizeken teljesített szolgálatot. A második világháború kitörésekor éppen nagyjavításon esett át, aktív szolgálatát 1940 õszén kezdte. Egy hosszú atlanti bevetésen több mint 110 ezer tonnányi kereskedelmi hajóteret süllyesztett el, s hullámsírba küldte a Jervis Bay felfegyverzett kereskedelmi cirkálót is. Ezt követõen norvégiai támaszpontokról zavarta a sarkvidéki konvojokat. A háború utolsó szakaszában a Balti-tengerre vezényelték. A kieli kikötõben brit bombázók süllyeszették el 1945. április 9-én. A roncsot késõbb részben lebontották, a maradékot a dokk feltöltésekor betemették.
Testvérhajói: Lützow (ex-Deutschland), Admiral Graf Spee.
BISMARCK (D)
TECHNIKAI ADATOK
Vízrebocsátás: 1939
Vízkiszorítás: 41.700 t (üresen); 50.900 t (harckészen)
Sebesség: 29 csomó
Hossz: 248,0 m
Szélesség: 36,0 m
Személyzet: 2092 fő
Fegyverzet: 8 db 38,0 cm-es nehézágyú; 12 db 15,0 cm-es ágyú; 16 db 10,5 cm-es légvédelmi ágyú; 16 db 3,7 cm-es légvédelmi ágyú; 12 db 2,0 cm-es légvédelmi gépágyú; 2 db Arado Ar-196-os hidroplán
TÖRTÉNETE
A Bismarckot még a tengerészeti legendárium meglehetősen gazdag gyûjteményében is előkelő hely illeti meg. Testvérhajójával, a valamivel nagyobb Tirpitz-cel együtt a Harmadik Birodalom tengeri hatalmának kiteljesítésére születtek, aztán "csatahajó léptékben" igen rövid és tragikus pályafutásuk volt. A Bismarck feladata az lett volna, hogy kísérő hajójával a Prinz Eugen-nel kiszökve az Atlani-óceánra a szorongatott Egyesült Királyság tengeri utánpótlási vonalait vágja el, az amerikai konvojokat süllyessze el. 1941. május 18-án a két hajó elindul, de felfedezik őket, nyomukba ered jószerivel a fél brit flotta... és elindul a hadtörténet legnagyobb szabású hajóvadászata. Hat nappal később a Bismarck szembekerül a Royal Navy híres zászlóshajójával, a Hood-dal. A világ megdöbbenésére kb. 18-20 km-es távolságról a harmadik sortüzével telibe találja a Hood lőszerkamráját és Őfelsége büszkesége 2 perc alatt elsüllyed (3 túlélő a 2600-ból). Rövid szökés után a "szinte" véletlen torpedó-találattól nehezen irányítható Bismarckot utólérik (most már szinte tényleg az egész brit flotta) és heves harcban elsüllyesztik, fedélzetén Lindemann kapitánnyal és Lütjens tengernaggyal, franciaországi támaszpontja előtt mindössze 400 km-el...
1989-ben a Titanic-ot is felkutató Ballard kb. 4300 m mélyen az óceánban megtalálja a Bismarckot, és brit szakmai közvéleményben éles vitát kavarva megszellőzteti azt a feltételezést, miszerint a Bismarckkal nem az ágyúzás végzett, hanem a saját legénysége süllyesztette el. Mindenesetre a helyszínt haditengerészeti temetőnek nyilvánitották.
BLÜCHER (D)
TECHNIKAI ADATOK
Vízrebocsátás: 1937
Vízkiszorítás: 12.200 t (üresen); 18.600 t (harckészen)
Sebesség: 32,5 csomó
Hossz: 206,0 m
Szélesség: 21,3 m
Személyzet: 1600 fő
Fegyverzet: 8 db 20,3 cm-es ágyú; 12 db 10,5 cm-es légvédelmi ágyú; 12 db 3,7 cm-es légvédelmi gépágyú; 8 db 2,0 cm-es légvédelmi gépágyú; 12 db 53,3 cm-es torpedóvető cső; 3 db Arado Ar-196-os repülőgép
TÖRTÉNETE
Német nehézcirkáló. Testvérhajójával, a Hipper-rel együtt 1939-ben állt szolgálatba. 1940. április 9-én a Norvégia elleni német támadó flotta zászlóshajójaként behatolt az Oslo-fjordba. Az oscarsborgi üteg kivénhedt ágyúinak egyetlen leadott sortüze eltalálta, a Blücher kigyulladt. A partról kilőtt két torpedó szintén eltalálta, felborult és elsüllyedt. Fedélzetén katonákat és az Oslo megszállására bevetendő Gestapo-embereket is vitt, így katasztrófája kb. 800 emberéletet követelt.
Testvérhajói : Admiral Hipper, Prinz Eugen (módosított), ex-Lützow (1940-ben félkészen eladták a Szovjetuniónak, ott Petropavlovszk nevet kapott, de nem fejezték be), Seydlitz (nem fejezték be).
GNEISENAU (D)
TECHNIKAI ADATOK
Vízrebocsátás: 1936
Vízkiszorítás: 31.850 t (üresen); 38.900 t (harckészen)
Sebesség: 30 csomó
Hossz: 234,9 m
Szélesség: 30,0 m
Személyzet: kb. 1700 fő
Fegyverzet: 9 db 28 cm-es ágyú; 12 db 15 cm-es ágyú; 14 db 10,5 cm-es légvédelmi gépágyú; 16 db 3,7 cm-es légvédelmi gépágyú; 10 db 2 cm-es légvédelmi gépágyú; 4 db Arado Ar-196-os repülőgép; 1942 után 14 db 2 cm-es légvédelmi gépágyú; 6 db 53,3 cm-es torpedóvető-cső
TÖRTÉNETE
Német csatacirkáló. 1935-38 között épült testvérhajójával, a Scharnhorst-tal. 1939-42 között mindkét egység az Atlanti-óceánon tevékenykedett. 1940. június 8-án közösen elsüllyesztették a brit Glorious repülőgép-hordozót. 1942. február 12-én a Prinz Eugen társaságában áttörtek a La Manche-csatornán, ezalatt a Gneisenau-t egy bomba eltalálta. Javítása alatt 1942. februárjában újabb bombatalálatok érték. Ezután átépítették, de újabb bevetésen már nem vett részt. 1945. március 27-én legénysége elsüllyesztette. 1947 és 1952 között kiemelték és lebontották.
LÜTZOW (D)
(ex-Deutschland)
TECHNIKAI ADATOK
Vízrebocsátás: 1931
Vízkiszorítás: 13.817 t (üresen); 15.670 t (harckészen)
Sebesség: 26 csomó
Hossz: 187,9 m
Szélesség: 20,6 m
Személyzet: 951 fő
Fegyverzet: 6 db 28,0 cm-es ágyú; 8 db 15,0 cm-es ágyú; 6 db 10,5 cm-es légvédelmi ágyú; 8 db 3,7 cm-es légvédelmi gépágyú; 6 db 4,0 cm-es légvédelmi gépágyú; 20 db 2,0 cm-es légvédelmi gépágyú; 8 db 53,3 cm-es torpedóvető cső; 2 db repülőgép
TÖRTÉNETE
1931-ben került vízre a "zsebcsatahajónak" is nevezett, a szokásosnál erõsebb felépítésû cirkálóosztály elsõ tagjaként. Ekkor még Deutschland volt a hajó neve, mely 1933-ban készült el végleg. A spanyol polgárháború idején a köztársaságiak egyik repülõgépe súlyosan megrongálta, a legénységbõl többen meghaltak. A második világháború elején az atlanti vizekre hajózott, ahol két kereskedelmi hajót elsüllyeszettt, egyet pedig (az amerikai City of Flint-et) elfogott. November elején hazahívták. Hitler parancsára átkeresztelték Lützow-ra: a német kancellár retegett attól, hogy egy Németország nevét viselõ hadihajó elsüllyed. Ezt követõen alaposan átalakították, késõbb átsorolták a nehézcirkálók közé. 1940 tavaszán a Norvégia elleni támadás során eltalálta egy torpedó. Kijavítása után 1943-ig ebben a térségben maradt, közben 1941 nyarán egy másik torpedótalálattól is megsérült. 1943-tól a Balti-tengeren állomásozott. 1945 áprilisában a schwinemündei kikötõben brit repülõgépek bombái eltalálták. Május elején a roncsot felrobbantották, s az elsüllyedt. 1947-ben a szovjetek kiemelték, és miután elvontatták Kalinyingrádba (Königsberg), lebontották.
Testvérhajói: Admiral Scheer, Admiral Graf Spee.
SCHARNHORST (D)
TECHNIKAI ADATOK
Vízrebocsátás: 1936
Vízkiszorítás: 31.850 t (üresen); 38.900 t (harckészen)
Sebesség: 30 csomó
Hossz: 234,9 m
Szélesség: 30,0 m
Személyzet: kb. 1700 fő
Fegyverzet: 9 db 28 cm-es ágyú; 12 db 15 cm-es ágyú; 14 db 10,5 cm-es légvédelmi gépágyú; 16 db 3,7 cm-es légvédelmi gépágyú; 10 db 2 cm-es légvédelmi gépágyú; 4 db Arado Ar-196-os repülőgép; 1942 után 14 db 2 cm-es légvédelmi gépágyú; 6 db 53,3 cm-es torpedóvető-cső
TÖRTÉNETE
Német csatacirkáló. Testvérhajójával, a Gneisenau-val együtt 1935 és 1938 között épült. A háború elején együtt tevékenykedtek az Atlanti-óceánon. 1940. június 8-án együttes erővel elsüllyesztették a brit Glorious repülőgép-hordozót. Néhány nap múlva a Scharnhorst sikeresen átvészelt egy repülőgép-támadást. 1942. február 12-én a Gneisenau és a Prinz Eugen kíséretében áttört a La Manche-csatornán. Az akció során két telitalálatot kapott. Miután kijavították, Norvégiában állomásozott. 1943 Karácsonyán kíséret nélkül megtámadott egy brit konvojt. A Duke of York csatahajó ágyútüzétől súlyosan megsérült, torpedótalálatok következtében pedig elsüllyedt. Legénységéből csak 36 fő menekült meg.
Tripitz
A Bismarck testvérhajóját 1936. november elején kezdték el építeni Williemshavenben, és 1939. április 1-én bocsátották vízre. Az 1941. február 25-i szolgálatba állítása után - több bevetést végrehajtva - a Trondheimfjorban talált menedékre. 1942 áprilisában angol bombatalálatok következtében megsérült. Áttelepítik az Altafjordba, ahol 1943. szeptember 22-én egy brit kommandó egység törpe tengeralattjárók segítségével aláaknázzta és súlyosan megrongálta. Kijavítása után Tromsö közelében rejtőzködött. 1944-ben a Furious anyahajó repülőgépei többször is megtámadták, majd 1944. szeptember 12-én az angol Lancasterek speciális bombákkal újra támadták. A Tirpitz felfordul, legénységének csaknem a fele elpusztul.
TECHNIKAI ADATOK:
Vízrebocsátás: 1939
Vízkiszorítás: 42.900 t (üresen); 52.600 tonna (harckészen)
Sebesség: 29 csomó (53,7 km/h)
Személyzet: 2608 fő
Hajtómű: három csavartengelyes, Diesel-motorok - 101 430 kW (150 175 ks)
Hatótávolság: 15 000 km
Hossz: 251,0 m
Szélesség: 36,0 m
Merülés: 9 m
Fegyverzet: 8 db 38,0 cm-es nehézágyú; 12 db 15,0 cm-es ágyú; 16 db 10,5 cm-es légvédelmi ágyú; 16 db 3,7 cm-es légvédelmi ágyú; 12 db 2,0 cm-es légvédelmi gépágyú; 2 db Arado Ar-196-os hidroplán; 1942-től 40 db 2,0 cm-es légvédelmi gépágyú; 8 db torpedóvető cső
Páncélzat: övpáncél 312 mm - 262 mm, oldalvért és tornyok: 360 mm speciális Wotan kompozit páncél, fedélzet 121 mm
Emden könnyûcirkáló
Az 1925-ben elkészült könnyûcirkáló, az Em- den az elsõ középméretû német hadihajó, amit az I. világháború után építettek. Az ere- detileg széntüzelésû hajó elsõsorban hosszú, nyílt tengeri utakra készült, ezért hatalmas szénraktárai voltak, de különös figyelmet szenteltek a legénységi szállás méretére és az emberek kényelmére is - ez akkoriban újdonságnak számított. A II. világháború kitö- rését követõen aknákat telepített az Északi- tengeren, majd 1940 áprilisban a Blücher mel- lett részt vett Norvégia megszállásában. Bár a hadmûvelet során súlyos veszteségeket szenvedtek, az Emden megúszta komolyabb sérülések nélkül, és késõbb a Balti-tengeren teljesített szolgálatot. Nem egy hadmûveletben vett részt: elõször egy ütõképes taktikai haderõvel - melyben ott volt az új csatahajó, a Tirpitz is - hajózott együtt, majd kiképzõhajókénl mûködött. 1944 végén és 1945 elején csapatokat evakuált Kelet-Poroszországból, majd 1945 januárjában Von Hindenburg tábornagy koporsóját kellett kimenekítenie a tannenbergi temetõbõl. 1945 áprilisában egy Kiel ellen vezetett bombatámadás során megrongálódott. 1945 májusában meglékelték, majd 1949-ben szétszerelték.
TECHNIKAI ADATOK
Vízrebocsátás: 1925
Vízkiszorítás: 5400 t (üresen); 7100 tonna harckészen
Sebesség: 29 csomó (54 km/ó)
Személyzet: 630 fõ
Hajtómû: ikercsavaros Germania turbinák - 46.500 HP
Hatótávolság: 5300 tengeri mérföld
Hossz: 154,86 m
Szélesség: 13,7 m
Merülés: 6,61 m
Fegyverzet: 8 db 150 mm-es (8×I-/48-SKC/36), 3 db 105 mm-es (-/65-SKC/33) löveg és 6 db 20 mm-es (-/65-SKC/38) légvédelmi löveg + 120 akna
Páncélzat: 76-100 mm a vízvonalnál, 20-40 mm a fedélzeten és 51 mm a tornyokon
Gneisenau csatacirkáló
A Gneisenau csatacirkálót 1936 decemberében bocsá- tották vízre, 1938 májusára szerelték fel. A következõ évben javításokat végeztek rajta, miáltal ütõképe- sebbé vált. 1939 novemberében indult elsõ bevetésére az Atlanti-óceánra, testvérhajójával a Scharnhorsttal, és elsüllyesztette a brit Rawalpindi segédcirkálót. 1940. április 9-én Lütjens tengernagy parancsnoksága alatt részt vett Norvégia megszállásában, és a Renown brit csatacirkáló ágyúi komoly károkat okoztak a Gneisenauban, de június 8-án a Scharnhorsttal közö- sen elsüllyesztették a Glorious brit repülõgép-hordo- zót, az Ardent és az Acasta rombolókat. 1940. június 20-án Trondheim partjainál viszont a Gneisenau-t megtorpedózta meg a Királyi Haditen- gerészet egyik tengeralattjárója, a HMS Clyde. 1941. januárban a Scharnhorst-tal újabb bevetésre indult az Atlanti-óceánra. Útjuk sikeres volt, 22 kereskedelmi hajót süllyesztettek el. 1941. április 6-án Brest elõtt újból megtorpedózta egy brit repülõgép, a négy nappal késõbb vezetett szövetséges légitámadás során pedig újabb sérüléseket szenvedett. 1942 februárjában vitte véghez híres haditettét: a Scharnhorst és a Prinz Eugen nehézcirkáló kíséretében áthajózott a La Manche csatornán Swordfish-ek torpedótámadása közepette Brestbõl Németországba. Közben aknára futott, de a robbanás nem okozott komoly kárt. 1942. február 27-én a kieli kikötõben újabb bombatalálatok érték. Ezután az ágyúkat leszerelték róla, Gdyniába vontatták, ahol 1945. márciusban torlaszoló- hajóként elsüllyesztették. Az oroszok kiemelték, majd 1947-51 között lebontották.
TECHNIKAI ADATOK
Vízrebocsátás: 1936
Vízkiszorítás: 31.850 t (üresen); 39.522 tonna (harckészen)
Sebesség: 32 csomó (59,3 km/h)
Személyzet: 1480 fõ
Hajtómû: 3 hajócsavar, 3 turbina dízelmotorokkal kombinálva a cirkáláshoz - 165 000 ks
Hatótávolság: 16 306 km
Hossz: 225,9 m
Szélesség: 30,0 m
Merülés: 9 m
Fegyverzet: 9 db 28 cm-es ágyú; 12 db 15 cm-es ágyú; 14 db 10,5 cm-es légvédelmi gépágyú; 16 db 3,7 cm-es légvédelmi gépágyú; 10 db 2 cm-es légvédelmi gépágyú; 4 db Arado Ar-196-os repülõgép; 1942 után 14 db 2 cm-es légvédelmi gépágyú; 6 db 53,3 cm-es torpedóvetõ-csõ
Páncélzat: övpáncél 343 mm - 168 mm, lövegtornyok 356 mm - 152 mm
Karlsruhe könnyûcirkáló
A II. világháború kitörésekor Német Haditengerészet hat könnyûcirkálójából kettõ a norvégiai hadjárat idején süllyedt el. Az invázió alatt a Karlsruhe adta 4. hadmûveleti csoport zászlóshajóját; április 9-én a Tru- ant brit tengeralattjáró torpedózta meg, és a cirkáló olyan súlyosan megrongálódott, hogy egy német tor- pedónaszádnak el kellett süllyesztenie. Másnap pedig a Königsberg, - mely a Bergen felé hajózott - esett áldozatul a brit haditengerészet Blackburn Skua gépe- inek. A nácik hatalomra jutása elõtt négy évvel, 1929 novemberében szolgálatba állított Karlsruhe a Német Haditengerészet „K” könnyûcirkáló-osztályának volt tagja. Ez az osztály három hajóból állt: a másik kettõ a Köln és a Königsberg. A könnyúcirkáló kiképzõ- hajóként a háború elõtt számos alkalommal indult külföldi küldetésre.
TECHNIKAI ADATOK
Vízrebocsátás: 1927
Vízkiszorítás: 6050 t (üresen); 7600 tonna harckészen
Sebesség: 32 csomó
Személyzet: 580-900 fõ között
Hajtómû: 3 hajócsavar, kazán és gõzturbina - 60.000 HP
Hatótávolság: 5.500 tengeri mérföld
Hossz: 173,75 m
Szélesség: 15,24 m
Merülés: 4,28 m
Fegyverzet: 9 db 15,0 cm-es ágyú; 8 db 8,8 cm-es ágyú; 8 db 3,7 cm-es és 6 db 20 mm-es légvédelmi gépágyú + 2 db Arado Ar 196 repülõgép
Páncélzat: övpáncél 50-70 mm, lövegtornyok 25,4 mm, fedélzet 40,1 mm
Köln könnyûcirkáló
Az 1928 májusában felszerelt Köln a Német Haditen- gerészet egyik könnyûcirkáló-osztályának volt tagja. Ez az osztály három hajóból állt, testvérhajói a Karlsruhe és a Königsberg. A Köln a II. világháború elsõ napjától harcban állt: Densch admirális felderítõ haderejének részeként aknákat fektetett le az Északi- tengeren. Norvégia megszállása során, 1940 áprili- sában a Königsberggel együtt tagja volt a Bergennél partra szálló német inváziós haderõ biztosítását végzõ hajórajnak. A Köln az északi vizeken teljesített szol- gálatot, egészen 1943-ig, amikor áthelyezték a Balti Flottához. Ezt követõen számos támogató hadmûveletben vett részt, 1944 végén pedig - már a flottakiképzõ hajóraj tagjaként - civileket és katonákat menekített ki Kelet-Poroszországból. Noha ez a küldetés korántsem volt veszélytelen, a Köln nagyszerû munkát végzett. 1945. március 30-án, alig néhány héttel a há- ború vége elõtt, miközben generáljavítást végeztek rajta a wilhelmshaveni haditengerészeti hajójavító mûhelyben, az amerikai légierõ (USAAF) B-24-es bombázói csapást mértek a kikötõre, és súlyosan megrongálódott. A tenger fenekére süllyedt, és csak a felépítmény látszott ki a vízbõl. 1945. április 6-án bár ágyúit meghagyták, leszerelték, a német kapitulációig a kikötõ védelmében vett részt. 1946-ban leselejtezték.
TECHNIKAI ADATOK
Vízrebocsátás: 1928
Vízkiszorítás: 6.857 t (üresen); 8.390 tonna harckészen
Sebesség: 32 csomó
Személyzet: 821 fõ
Hajtómû: kazán és gõzturbina
Hatótávolság: 5.500 tengeri mérföld
Hossz: 173,95 m
Szélesség: 15,24 m
Merülés: 5,58 m
Fegyverzet: 9 db 15,0 cm-es ágyú; 6 db 8,8 cm-es ágyú; 8 db 3,7 cm-es légvédelmi gépágyú és 2 db repülõgép
Páncélzat: övpáncél 68,58 mm, lövegtornyok 25,4 mm, fedélzet 38,1 mm
Königsberg (D) könnyûcirkál
A német könnyûcirkálót Wilhelmshaven haditengeré- szeti hajógyárában kezdték el építeni 1926 tavaszán, és 1927. március 26-án bocsátották vízre. Az 1929 áp- rilisában szolgálatba állított Königsberg a Német Hadi- tengerészet egyik könnyücirkáló-osztályának volt tag- ja. Ez az osztály három hajóból állt: a másik kettõ a Karlsruhe és a Köln. A Königsberg Densch altenger- nagynak, a német haditengerészet felderítõegységei rangidõs parancsnokának zászlóshajója volt. 1940. április 10-én süllyedt el Bergennél, amikor a brit ha- ditengerészet légiflottájának Blackburn Skua repülõ- gépei több hullámban, zuhanóbombázásban csaptak le rá. Ez a cirkáló volt a háború elsõ nagyobb hadihajója, amely légitámadás következtében süllyedt el. A Königsberg roncsait 1943-ban emelték ki, szárazdokkba vitték, majd amikor 1944 szeptemberében újból az oldalára fordult, felhagytak a javításával és szétbontották.
TECHNIKAI ADATOK
Vízrebocsátás: 1927
Vízkiszorítás: 6.057 t (üresen); 7.590 tonna harckészen
Sebesség: 32 csomó
Személyzet: 580-900 fõ között
Hajtómû: 3 hajócsavar, kazán és gõzturbina - 60.000 HP
Hatótávolság: 5.500 tengeri mérföld
Hossz: 173,75 m
Szélesség: 15,24 m
Merülés: 4,28 m
Fegyverzet: 9 db 15,0 cm-es ágyú; 8 db 8,8 cm-es ágyú; 8 db 3,7 cm-es és 6 db 20 mm-es légvédelmi gépágyú + 2 db Arado Ar 196 repülõgép
Páncélzat: övpáncél 50-70 mm, lövegtornyok 25,4 mm, fedélzet 40,1 mm
Leipzig (D) könnyûcirkáló
A német könnyûcirkálót 1928-ban kezdték el építeni Wilhelmshaven-ben, majd 1929-es vízrebocsátását kö- vetõen 1931. október 8-án szolgálatba állt. A Leipzig és a Köln könnyûcirkálók a háború legelsõ heteiben, a Norvégia lerohanása elõtti idõszakban az Északi-ten- ger vidékén teljesített aknatelepitõ megbízatásokat. Itt 1939. december 13-án súlyosan megrongálta a brit HMS Salmon tengeralattjáró. A javítást követõen a Balti-tengerre vezényelték át, ahol a szovjet haderõk ellen harcolt. 1944. október 15-én a Balti-tengeren a Hela-félsziget partjainál a Prinz Eugen nehézcirkálóval ütközött, súlyosan megrongálódott, a további küzdel- mekben már nem vett részt. 1946 júliusában süly- lyesztették el mérgesgáz szállítmányával együtt a szövetségesek az Északi-tengeren.
TECHNIKAI ADATOK
Vízrebocsátás: 1929
Vízkiszorítás: 6500 t (üresen); 8250 tonna (harckészen)
Sebesség: 32 csomó
Személyzet: 615-950 fõ
Hajtómû: 3 hajócsavar és gõzturbina - 60 000 HP + MAN diesel - 12 000 HP
Hatótávolság: 8400 km
Hossz: 176,7 m
Szélesség: 16,3 m
Merülés: 4,27 m
Fegyverzet: 9 × 150 mm-es (3×III-/60-SKC/25) ágyú; 8 × 88 mm-es (4×II-/76-SKC/32) ágyú; 8 × 37 mm-es (-/69-M42) légvédelmi ágyú; 6 × 20 mm-es (-/65-SKC/38) légvédelmi gépágyú és 12 × TT 533 mm-es (4×III) torpedó-vetõcsõ + 2 repülõgép
Páncélzat: övpáncél 20-50 mm, fedélzet 20-25 mm, tornyok 20-100 mm
Nürnberg könnyûcirkáló
1939 szeptemberében a kieli Deutsche Werke A.G. hajógyárban épült Nürnberg könnyûcir- káló volt a német haditengerészeti felderítõ- erõ élén álló Densch altengernagy zászlós- hajója, és szeptember 3-tól más könnyû- cirkálókkal együtt azt a feladatot kapta, hogy aknákat telepítsen az Északi-tengeren. 1939. december 13-án a Nürnberget megtámadta a Salmon angol tengeralattjáró, és a hajó az orrán torpedótalálatot kapott. A javítási mun- kálatok elvégzése után 1940 nyarán futott ki a tengerre: elõbb a norvég vizeken, majd a Balti-tengeren teljesített szolgálatot és részt vett 1941 szeptemberében a szovjet balti flotta kitörési útjának elzárásában. 1945 januárjáig nem kapott harci feladatot, ekkor a Skaggerak-tengerszorosban teljesített védelmi jellegû, aknatelepítõ feladatokat, s közben számos brit repülõgép támadását verte vissza. Május 9-én a Prinz Eugennal együtt Koppenhágában adta meg magát a szövetségeseknek, 1946 januárjában Libaunál a cirkálót átadták a Szovjetuniónak, majd ezután Admiral Makarov néven szolgált a szovjet haditengerészet kötelékében.
TECHNIKAI ADATOK
Vízrebocsátás: 1934
Vízkiszorítás: 6.000 t (üresen); 7.500 tonna harckészen
Sebesség: 32 csomó
Személyzet: 650-950 fõ között
Hajtómû: 3 hajócsavar, kazán és gõzturbina - 60.000 HP
Hatótávolság: 7.000 tengeri mérföld
Hossz: 183,80 m
Szélesség: 16,46 m
Merülés: 4,27 m
Fegyverzet: 9 db 15,0 cm-es ágyú; 8 db 8,8 cm-es ágyú; 8 db 3,7 cm-es és 6 db 20 mm-es légvédelmi gépágyú + 2 db Arado Ar 196 repülõgép
Páncélzat: övpáncél 18-50 mm, lövegtornyok 20-80 mm, fedélzet 20-25 mm
Prinz Eugen nehézcirkáló
A német cirkálót a Germaniawerft kieli gyárában kezdték el építeni 1936. április 23-án, majd 1938 augusztusban bocsá- tották vízre a Kriegsmarine által az 1930-as években épített nehézcirkáló-hajóosztály harmadik tagjaként. 1941-ben az el- sõk között szerelték fel rádiólokátorral, ezt nem kevesebb, mint hatvan víz alatti lehallgató-berendezéssel egészítették ki. 1941-ben a Bismarck társaságában kihajózott az Atlanti- óceánra, és május 24-én részt vett a Hood brit csatacirkáló elsüllyesztésében. A Prinz Eugen ezután befutott Brestbe. Egy bombatámadás során megsérült, kijavítása után 1942. február 12-én a Scharnhorst és a Gneisenau társaságában áttört a La Manche-csatornán. Ezután Norvégiában, majd a Balti-tengeren szolgált, 1944-ben az elõrenyomuló szovjet csapatokkal szemben a német defenzív haderõ tüzérségi támogatásában vett részt. 1944. október 15-én súlyosan megrongálódott, miután összeütközött a Leipzig könnyûcirkálóval. A világháború vége Koppenhágában találta, ahol legénysége megadta magát a szövetségeseknek, és a britek kezére került, késõbb az amerikaiak Bikininél célhajóként atomkísérlethez használták. Ott süllyedt el 1946. december 16-án. Testvérhajói: Admiral Hipper, Blücher (ezekhez képest módosított modell), ex-Lützow (1940-ben félkészen eladták a Szovjetuniónak, ott a Petropavlovszk nevet kapta, de nem fejezték be), Seydlitz (nem fejezték be).
TECHNIKAI ADATOK
Vízrebocsátás: 1938
Vízkiszorítás: 14.800 t (üresen); 19.800 t (harckészen)
Sebesség: 32 csomó (59 km/h)
Személyzet: 1450 fõ
Hajtómû: 3 hajócsavar, fogaskerekes turbina - 133 631 ks
Hatótávolság: 7200 km
Hossz: 210,0 m
Szélesség: 21,8 m
Merülés: 7,9 m
Fegyverzet: 8 db 20,3 cm-es ágyú; 12 db 10,5 cm-es légvédelmi ágyú; 12 db 3,7 cm-es légvédelmi gépágyú; 28 db 2,0 cm-es légvédelmi gépágyú; 12 db 53,3 cm-es torpedóvetõ csõ; 3 db Arado Ar-196-os repülõgép
Páncélzat: övpáncél 70-80mm
Kezdőlap 
Legutóbbi képek 