M 1902/30
Elõdjének az M 1902 típusú Putyilov löveg számít. A huszas évek közepén határozták el annak módosítását, az áttervezés tulajdonképpen a hatótávolság növelését célozta. Ennek koncepciója elhibázott volt, ugyanis ezt az ûrméret növelése nélkül képzelték el megvalósítani. Ennek érdekében módosítottak a lõszeren, a következõ lépésben pedig növelték a csõhosszt, az eredeti L/30-ról elõbb L/40-re, sõt, az L/50-essel is próbálkoztak. Ennek eredményeképpen elérték a 14 ezer méteres maximális lõtávolságot, de a fegyver pontossága csökkent. 1937-ig nagy számban gyártották. A második világháborúnak fõként az elsõ felében volt fontosabb szerepe.
TECHNIKAI ADATOK
Űrméret: 76,2 mm
Űrmérethossz: L/30 ; L/40
Csőhossz: 3048 mm
Személyzet: 5 fő
Tömeg: 1350 kg
Lőtáv: 13.000 m
Lövedék-kezdõsebesség: 680 m/s
M 1931
A 203 mm-es űrméretű 1931 M tarack tervezését F. Lengyev főkonstruktőr vezette, majd halála után Magyeszijev vezetésével Gavrilov és Tobrin ismert tervezők bevonásával készült el a löveg. A 203 mm űrméretű tarack beton- és vasbeton-, valamint páncélozott erődítések lerombolására, valamint az ellenség nagy kaliberű tüzérségi eszközeinek lefogására szolgált. A csapatok gyorsabb ellátása végett a tarackot két különböző gyárban állították elő, így a dokumentációkat mindkét gyártó a saját gyártóberendezéseinek megfelelően módosította. 1937-ben a rajzokat egységesítették, de az eredeti konstrukciót meghagyták. Az egyetlen lényeges módosítás az volt, hogy a löveget lánctalpra helyezték. Ennek segítségével minden különösebb tüzelőállás-előkészítés nélkül a tarackot tűzkésszé lehetett tenni. Ezen a lövegtalpon később 152 mm-es ágyút, majd 280 mm-es mozsarat helyeztek el. A löveget traktorral vontatták, külön a csövet, külön a talpat. A felsorolt típusok közül a 203 mm-es tarackból gyártották a legtöbbet. A tarackot bármely 5-18 km közötti célra lehetett alkalmazni.
TECHNIKAI ADATOK
Űrméret: 203 mm
Űrmérethossz: L / 25
Csőhossz: 5,087 m
Személyzet: 15 fő
Tömeg: 17 700 kg
Lőtáv: 18 000 m
Lövedék-kezdõsebesség: 573 m/s (elméleti tűzgyorsaság 0,5 lövés/perc)
ZIS-2
A szovjet hadseregben rendszeresített 45 mm-es páncéltörő ágyúk egészen 1943-ig viszonylag kielégítő teljesítményt nyújtottak. Ezt követően az egyre nehezebb, vastagabb páncélzattal ellátott német harckocsik jelentek meg, emiatt a szovjet szárazföldi csapatoknál ebben az évben rendszerbe állították az 500 méteren 145 mm páncélátütő képességű, 57 mm-es M 43 ZISZ-2 páncéltörő ágyút.
TECHNIKAI ADATOK
Űrméret: 57 mm
Űrmérethossz: L / 72.9
Csőhossz: 6,795 m
Személyzet: 4 fő
Tömeg: 1800 kg
Lőtáv: 8400 m
Lövedék-kezdõsebesség: 700 m/s (elméleti tűzgyorsaság 13 lövés/perc)
ZIS-3
A ZIS-3-as páncéltörõ ágyú a második világháború leghíresebb szovjet lövege volt. Tervezését 1941 tavaszán kezdték el. Bár nyár elejére elkészültek az elsõ prototípusok, a döntéshozók közül többen nem ismerték fel a benne rejlõ lehetõségeket, ezért rendszerbe állítására és sorozatgyártására csak 1942 elején került sor. Nagyon olcsó volt, ez volt az elsõ igazi tömeggyártásra került löveg. Lõszere megegyezett a T-34/76-os harckocsi lõszerével. A fegyver lövegtalpát kisebb teljesítményû ágyúhoz tervezték, ezért igen nagy csõszájféket kellett az ágyúcsõre felszerelni.
TECHNIKAI ADATOK
Űrméret: 76,2 mm
Űrmérethossz: L/42,6
Csőhossz: 3246 mm
Személyzet: 6 fő
Tömeg: 1116 kg
Lőtáv: 13.300 m
Lövedék-kezdõsebesség: 680 m/s
Kezdőlap 
Legutóbbi képek