Amerikai kézifegyverek

Az Amerikai gyártmányú oldalfegyverek


Colt M1911A1



A háború alatt kb 2 millió darabot gyártottak belõle - természetesen ez nem azt jelenti, hogy ennyit el is sütöttek. Az US Army máig is használja szinte módosítások nélkül.

Tárkapacitás: 7+1 golyó
Súly: 1,1 kg
Lõtávolság: 450 m

Amerikai gyártmányú puskák


Springfield M1903 (vagy M1903A4 távcsõvel felszerelve)



Nevébõl adódóan 1903-ban vezették be a szolgálatba, és csak 1936-ban cserélték le a sokkal gyorsabb, félautomata Garand-ra. A csere után azonban még mindig használták mesterlövész célokra, mivel a Springfield hosszabb távon is megõrizte pontosságát és átütõerejét, és kevesebbszer hibásodott meg. Mivel az M1903A4-en a távcsõ a závárzat fölött kapott helyet, nem volt lehetõség az 5 db-os tárat használni, egyenként kellett a lövedékeket a töltényûrbe helyezni.

Tárkapacitás: 5 golyó
Súly: 4 kg
Lõtávolság: 450 m


M1 Garand



A világon az elsõ olyan félautomata puska volt, melyet gyalogságnál rendszeresitettek. 8-as tárát teljesen ki kellett üriteni ha cserélni kellett, bár létezett mód, hogy a félig üres tárat eltávolitsuk a fegyverbõl, a módszer olyan hosszadalmas volt, hogy harci szituációk között nem nagyon került rá sor. Ugyanigy volt rá lehetõség, hogy a félig üres tárat eltávolitás nélkül újratöltsük, de ez is olyan bonyolult volt, hogy csak ritkán használták.

Tárkapacitás: 8 golyó
Súly: 4,3 kg
Lõtávolság: 550 m


Johnson M1941



Kis darabszámban gyártott puska, amit az ejtõernyõsök rendszeresitettek elõnyben, mivel könnyen szét - és összeszerelhetõ volt, aminek ugráskor látták nagy hasznát. A Garand-hoz képest kisebb visszarúgású volt, de sokkal könnyebben meghibásodott, apró cserealkatrészei könnyen elkallódtak.

Tárkapacitás: 10 golyó
Súly: 4,3 kg
Lõtávolság: 550 m


M1 Carbine (vagy M1A1 Carbine a kinyitható válltámaszos fajtája)



Bevezetésének oka az volt, hogy a fronton harcoló csapatok egy olyan puskát kaphassanak, amely egyszerre nagy tûzgyorsaságú, a géppisztolyokénál hosszabb lõtávú és könnyebb a többi puskánál. Fõleg olyan csapatoknak adták, akiknek eredendõen nagyobb súlyt kellett cipelniük fegyverükön kivül: utászok, aknavetõs rajok, felcserek. A Garand-hoz képest, a kisebb visszarúgásnak köszönhetõen ugyanannyi idõ alatt több célzott lövést lehetett vele leadni. A visszahajtható válltámaszú M1A1 Carbine-ból 150000-et gyártottak a háború alatt, amit ejtõernyõs csapatoknak adtak ki. Létezett hozzá lángrejtõ, puskagránátvetõ, 30 db-os banántár, bajonnettet lehetett rá erõsiteni. Bár kisebb kaliberû volt, mint a Garand (7,62*63 mm > 7,62*33 mm), ugyanolyan halálos vagy végzetes lövéseket lehett vele leadni, mint bármely más puskával, viszont nagy távolságokon már drasztikusan vesztett pontosságából és átütõerejébõl is.

Tárkapacitás: 15 golyó
Súly: 2,3 kg
Lõtávolság: 275 m

Az Amerikai gyártmányú géppisztolyok


M1A1 Thompson



A Thompson használói kis mérete és nagy tûzgyorsasága miatt kedvelték. Dobtáras változata tulajdonképpen egy korábbi modell, az M1928A1, amely 50-es vagy 100-as tárat használt, ezt láthatjuk sokszor gengszterfilmekben. Az M1928A1 a háborúban fõleg a csendes-óceáni hadszintéren szolgált, ahol bebizonyosodott, hogy a dobtárak sokkal hajlamosabbak a beszorulásra, mint a többi fajta.

Tárkapacitás: 20 vagy 30 golyó
Súly: 4,8 kg
Lõtávolság: 50 m
Tûzgyorsaság: 700 lövés/perc (11,6 lövés/mp)


M3A1 "Grease Gun"



A katonák csak "Grease Gun"-nak, "zsirzópisztoly"-nak nevezték külseje alapján. Az eredetileg a gyártás elején még 200$-ba kerülõ Thompson árát 1944-re elõször leszoritották 70$-ra, majd ezután pedig lecserélték a még ennél is olcsóbban és gyorsabban legyártható M3 "Grease Gun"-ra. Ez a géppisztoly némi beállítás után fogadhatta a Sten és MP40 tárakat is, ráadásul a válltámasza többfunkciós volt: eltávolítása után a fegyver csövének tisztítására, és az üres tárak gyorsabb feltöltésére egyaránt használható volt.

Tárkapacitás: 30 golyó
Súly: 3,7 kg
Lõtávolság: 50 m
Tûzgyorsaság: 450 lövés/perc (7,5 lövés/mp)


Reising M50



Hihetetlenül megbizhatatlan fegyver volt, melyet a katonák bármire lecseréltek, amit csak találhattak. Gyakori meghibásodásait a koszra való érzékenysége okozta.

Tárkapacitás: 12 vagy 20 gyolyó
Súly: 3,1 kg
Lõtávolság: 50 m
Tûzgyorsaság: 550 lövés/perc (9,16 lövés/mp)


Browning Automatic Rifle M1918A2 (BAR)



Gyakran használták kétlábú állvánnyal a csõ elején, amit meneteléskor a súly csökkentése miatt a katonák leszereltek. Tervezésekor a következõ módozatot alkották, "tüzelés menetben" elnevezéssel: puskás rajokkal karöltve a BAR-t használó lövész csipõbõl tüzelve halad elõre, ennek elõsegitésére egy speciális övet vett fel, amely a visszarúgó fegyver tusát volt hivatott megtartani. A különbség a korábbi változat M1918A1 és az M1918A2 között, hogy a régi választható félautomata vagy automata tüzelésû volt, támaszték nélkül, az új pedig választható tûzgyorsaságú (lassú-auto v gyors-auto) leszerelhetõ támasszal, és egy hordozhatóságot könnyitõ fogantyút is kapott a závárzat fölé. Problémái voltak bõven: állva tüzeléshez túlságosan nehéz volt, és hatalmasat rúgott; fekve pontosabb volt, de emiatt az újratöltés is nehézkesebb lett.

Tárkapacitás: 20 golyó
Súly: 8,8 kg
Lõtávolság: 550 m
Tûzgyorsaság: 450-600 lövés/perc (7,5-10 lövés/mp)

Az Amerikai gyártmányú géppuskák


Johnson M41



Johnson a háború évei alatt két fegyvert is sikerrel tervezett és kivitelezett, amik egyaránt az õ nevét kapták: a Johnson M1941 félautomata puskát, és a Johnson M41 könnyûgépuskát. Az M41-et kétlábú támasztékkal használták, amire eléggé szükség volt, az oldalról behelyezhetõ, irracionálisan hosszú tárat tekintve, ami kiegyensúlyozatlanná tette. Alig 10000 darab készült belõle, az US Army elsõ kommandói, és a Haditengerészeti erõk ejtõernyõs csapatai használták.

Tárkapacitás: 20 golyó
Súly: 6,5 kg
Lõtávolság: 800 m
Tûzgyorsaság: 300-900 lövés/perc (5-15 lövés/mp)


Browning M1919A4



30-as géppuska-ként (".30 cal") hivatkoznak rá sokfelé, a használt töltény kalibere miatt. Egyaránt használták gyalogságnál, jármûre szerelve, légvédelemben, légiharcban. Gyalogságnál az irányzó cipelte a fegyvert és a cserealkatrészeket, a segédirányzó a háromlábú állványt és a municiót. Verziói egyaránt használnak 3 lábú állványt a géppuska közepén vagy kétlábút a géppuska csövén, illetve pisztolymarkolatot vagy puskatust a markolat mellett.

Tárkapacitás: 250 golyó
Súly: 14 kg
Lõtávolság: 1370 m
Tûzgyorsaság: 600 lövés/perc (10 lövés/mp)


M2



Sokkal nagyobb kaliberû, mint az M1919A4, (7,62mm - 12,7,mm) rögzitett vagy szabad formában tankokon, páncélozott szállitó harcjármûveken, légvédelemben (duplán), járõrhajókon, vadászgépeken egyaránt megtalálhatjuk.

Tárkapacitás: 110 gyolyó
Súly: 38 kg vagy 58 kg álvánnyal
Lõtávolság: 2000 m
Tûzgyorsaság: 550 lövés/perc (9,16 lövés/mp)

Amerikai gyártmányú páncélelhárítók


M1A1 Rocket Launcher "Bazooka"



Hatásos, de szörnyen pontatlan fegyver volt, rakétája kilövéskor hosszú füstcsikot húzott és hatalmas utánégést produkált, ami elárulta a lövész pozicióját. Észak-Afrikában zsákmányolt példányaikat a németek azonnal lemásolták, ebbõl alakult ki a Panzershreck.

Tárkapacitás:-
Súly: 6,8 kg
Lõtávolság: 110 m

Amerikai gyártmányú lángszórók


M2 Flamethrower



A csendes-óceáni hadszíntéren vették igazán hasznát, ahol a japánok olyan mélyen beásták magukat a szigeteken, hogy szó szerint fel kellett égetni körülöttük az õserdõt, hogy tiszta rálátást kaphassanak a fedezékeikre. A 3 palackból 2 az éghetõ anyagot, a kisebb harmadik a nyomáshoz szükséges gázt tartalmazza.

Ûrtartalom: 18,2 liter
Súly: 32,7 kg
Lõtávolság: 35 m
Össz. égési idõ: 9 mp