Riga

Régészeti feltárások alapján megalapították, hogy ott, ahol a Riga folyó a Daugavába torkollik, már a 2. században emberi település volt. A 10. századtól a torkolatnál két lív település helyezkedett el. 1159-ben brémai kereskedõk kötöttek ki ezeken a településeken. 1186-ban Ikskildében Meinhard von Segeberg misszionárius telepet alapitott. Õt követte Albert brémai püspök, aki keresztes lovagok élén érkezett, és 1201-ben várat épített. Ezt tekintik Riga alapítási dátumának, amit a város címérében található évszám is jelez. Riga városát a brémai Albert von Buxhoevden, Livónia harmadik püspöke alapította, aki a baltikumi terület feletti ellenõrzést biztosítandó a Kardtestvérek lovagrendjét – amely késõbb a Teuton Lovagrendbe olvadt be –, is létrehozta. A pápa jóváhagyta számára a rigai püspök, majd az érseki tisztséget. A püspök és a Teuton Lovagrend megtelepedését követõen megjelentek a német kereskedõk és Riga 1282-ben a Hanza Szövetség tagja lett. A város alnémet nyelven patakot, csatornát jelent, ez a keresztelés szimbolikus kifejezõ eszköze.

A várost a kereskedõk által választott városi tanács és polgármester irányította, de a városi tanács mellett a püspök és a lovagrend is jelentõs hatalmi tényezõ volt.

A 14. századtól Riga a Baltikum legjelentõsebb kereskedelmi központja. Jellemzõ, hogy ezekben a századokban, a városban mûködött céhek tagjai között egyetlen lív, vagy lett nevet sem lehetett találni.

A reformáció nagy hatással volt a rigai polgárságra. 1562-ben Rigában feloszlatták a Német Lovagrendet. 1581-ben elfoglalták a lengyelek a várost. 1621-ben svéd uralom alá került.

1656-ban rövid idõre bevonultak az orosz seregek, majd 1660-ban az Olivai békét követõen ismét svéd uralom alá került. Ekkor Riga Svédország „második” fõvárosa.

1710-ben az Nagy Északi Háború-ban az orosz seregek elfoglalták Rigát és 1713-tól 1918. november 18-ig a független Lett állam kikiáltásáig Riga a Rigai Kormányzóság (oroszul Губерния) központja. 1861-ben megépült az Orosz Birodalom elsõ vasútvonala Riga és Moszkva között. Riga az Orosz Birodalom második legforgalmasabb kikötõje Szentpétervár után.

1940. június 17-én a Molotov-Ribbentrop paktum alapján bevonult Rigába a szovjet Vörös Hadsereg, de csak rövid ideig tartotta megszállás alatt. Alig egy év múlva, 1941. július 1-jén foglalta el a várost a Wehrmacht. 1944-ben foglalta vissza a Vörös Hadsereg a várost és megalakult a Lett Szovjet Szocialista Köztársaság.