Leírás //Olvasmány//

Leningrád vagy másnéven Szentpétervár

A várost I. (Nagy) Péter orosz cár alapította 1703. május 16-án azzal a céllal, hogy „ablakot nyisson Európára” (Puskin tollából), vagyis az elmaradott, feudális Oroszország felzárkóztatásának céljából. Helyét a nagy északi háború (1700-1720) során Svédországtól visszafoglalt Ingermanlandban, a Néva folyó torkolatában határozta meg. Nevét Szent Péter apostolról kapta, aki egyben a város védõszentje (patrónusa) is. Neve és írásmódja azonban nem orosz, hanem a holland Sint Petersburg imitációja, oroszos átirata. (I. Péter hosszú ideig élt és tanult Hollandiában)

Mivel az építkezések még háborús idõben kezdõdtek, az elsõ épület egy erõd, névszerint a Péter-Pál erõd volt, melyet a város egyik fõépítésze, Domenico Trezzini tervezett. Õ tervezte a váron belül található Péter-Pál Katedrálist, ahol minden orosz cárt I. (Nagy) Pétertõl III. Sándorig megkoronáztak, illetve ahol az utolsó orosz uralkodó, II. Miklós és családjának hamvai nyugszanak. Nem titkoltan Velence és Amszterdam mintájára kívánta felépíttetni városát a cár, sok belsõ kanálissal, hajózható csatornával (vízi utcákkal) mely egy egyedi, új, szinte csak itt fellelhetõ építészeti stílust, az úgynevezett péteri barokkot hívta életre. A munkások és jobbágyok kemény munkafeltételek mellett történõ foglalkoztatása jellemzõ vonás volt, mely során egyes becslések szerint akár 30 000-en is életüket veszthették. Az elsõ lakóházat Cornelius Cruys, az orosz hadiflotta holland származású fõparancsnoka vásárolta meg, így õ lett Szentpétervár elsõ lakója. A tudatos városépítésnek köszönhetõen (lévén a helyén elõtte csupán egy mocsár volt) az egész egyetlen építészeti remekmûnek számít, széles, egyenes sugárutakkal, kellemes nagy parkokkal és rengeteg fényûzõ palotával, ezért kapta harmadik becenevét: „A paloták városa”. A leghíresebb ezek közül a Téli Palota. A hidak döntõ többsége felnyitható, manapság látványosságként egy speciális idõbeosztás szerint májustól október végéig az összeset felnyitják (általában) hajnali 2 és 4:30 között.

A „világ legmesterségesebb városa” - ahogy Dosztojevszkij jellemezte - 1712-ben lett a birodalom fõvárosa, Moszkvát felváltva. Ezt a pozíciót egészen a bolsevik forradalom gyõzelméig birtokolta, mely után, 1917-ben ismét Moszkva lett a fõváros. Pár évvel korábban, II. Miklós, Oroszország utolsó cárja a túlságosan németes hangzással bíró Szankt-Petyerburg nevet oroszosította, és a várost 1914. augusztus 31-én újrakeresztelte, a Petrograd nevet adva neki. Ezt követõen 1924. január 27-én, Lenin tiszteletére (aki három nappal korábban, január 24-én hunyt el) ismét nevet változtatott a város és egészen a Szovjetunió felbomlásáig (1991) Leningrád néven szerepelt a világ térképein.