Bréma

A korai középkorban a Weser körüli magaslatok vihardagályoktól védett pontjain apró falvak létesültek. Ezek közül csak az alaxandriai Ptolemaiosz által említett Phabiranum neve maradt fenn. Bréma nevét először 782-ben, Nagy Károly egyik oklevelében a kereszténység észak-európai terjesztése kapcsán említik. 788-ban megalapítják a brémai püspökséget és ebben az időben épül meg az első fatemplom is, melynek feladata a környékbeli szászokkal szembeni védekezés miatt a város megerősítése is volt. Az új templomot Willehad püspök Szent Pál apostolnak szentelte, annak kulcsát pedig Bréma város címerére helyezte.

Bréma kedvező fekvésének köszönhetően kezdetektől fogva a fríz tengeri és folyami kereskedők telephelyéül szolgált. Bréma kereskedelmi jelentősége egyre növekedett és egyre több környékbeli paraszt hagyta el szülőhelyét, hogy Brémában kereskedelemmel foglalkozzon.

A IX. századben Bréma pár érseki székhely. Az fatemplomot 853-ban lebontották és helyében már kőből épült fel a Dóm. Az egyre erősödő viking támadásokkal szemben a várost megerősítették. Bréma ellen tudott álni a 913 nyarán bekövetkezett magyar támadásának is. 965 augusztus 10-én a brémai érsek vásártartási, pénzverési és vámszedési jogot kapott.

1076 Brémai Ádám szerzetes, történelem- és földrajztudós befejezi a Hamburgi Egyházaskönyvet, melyben megemlíti Amerika (Vinland) vikingek általi felfedezését.

1260 Bréma a Hanza kereskedőszövetség tagjává válik

1285 Brémát első alkalommal zárják ki a Hanzából, miután Bréma kereskedői súlyosan megsértették a hanzavárosok wismari gyűlésén a norvégok ellen kimondott blokádegyezményt. Bréma nem profitált a Keleti-tenger és a Baltikum felé gyorsan fejlődő kereskedelemből, ellenben érdeke lett volna az észak, nyugat és dél felé kapcsolatokat létesíteni. Ezt az érdeket sértette a Keleti-tengeri városok által erőltetett blokád.

XII-ban Bréma elnyeri függetlenségét az érsektől

1300 körül épül meg a városfal.

1358 Bréma másodszor is a Hanza kereskedőszövetség tagjává válik

1404 A Dóm előtti téren felállítják a városi szabadságjogokat jelképesen védelmező Roland kőszobrot.

1427 Brémát másodszor is kizárják a Hanzából.

1532 A "104-ek felkelése". 1530-ban forradalmi nyugtalanság lett úrrá Brémán, amely a város falaitól keletre lévő Bürgerweide legelő használata körüli vitákban robbant ki. A reformáció eszméit magáévá tevő tömegmozgalom dühe először a szolgáját meggyilkoló Német Lovagrend Nagymestere ellen fordult. A város polgárai fenyegetésekkel elérték, hogy a város irányításában egy 104 tagú választott tanács is résztvegyen. A tömegharag elől a katolikus elöljáróság Verdenbe menekült, a Dómban ezek után evangélikus szertartásokat vezettek.

1563 Brémát harmadszor zárják ki a Hanzából

1619-1623 A Weser folyó a középkor folyamán folyamatosan felhomokosodott. A meder alfajult, mindenfelé homokpadok, zátonyok, keletkeztek. A Weser hajózóútjának mélysége Bréma és Vegesack között egy méterre csökkent. Bréma város ezért holland mérnököket bízott meg, hogy Brémától 20km-re északra Vegesacknál egy új, merterséges átrakó kikötőt építsenek. Ez lett Németország első mesterséges kikötője.

1783 Az Egyesült Államok felé irányuló kereskedelem kezdete.

1798 A Weser medrének fokozódó elfajulása miatt a vegesacki kikötő feladása. Új átrakó kikötő építése Brake mellett.

1811-'14 francia megszállás

1831 Az utolsó nyilvános kivégzés a brémai Dóm mellett. Gesche Gottfried méreggel vitte véghez tetteit. 15 elkövetett gyilkosságért és 15 gyilkossági kísérletért ítélték halálra.

1832 Az első kivándorlóhajók indulása Bremerhavenből Amerika irányába.

1849 Megnyílik a Művészcsarnok

1855 Hannover felől a vasút eléri Brémát. Megnyílik a főpályaudvar.

1875 Joseph Franczius Bréma építési igazgatója lesz. Terveket készít a Weser hajózhatóvá tételére.

1876 Megnyílik az első lóvasút

1870-'95 A Weser nagyszabású korrekciója.

1888 Bréma csatlakozik a német vámunióhoz. Megnyílik az első vámszabad kikötő (Europahafen)

1890 Megépül az első villamosvasút

1999: Megnyílik a második szabadkikötő (Überseehafen)

1911: Megnyílik az ipari kikötő (Industriehafen)

1914-'18: Bréma a Nagy-Britannia elleni tengeralatjáró-háború egyik kiindulópontja

1918 december 8: A német császárság összeomlása, Brémában a vállalkozók által támogatott Friedrich Adolph Vinnen szerzi meg a hatalmat.

1919 január 10: A városháza erkélyéről kikiáltják a Brémai Tanácsköztársaságot. Pénzügyi összeomlás és zűrzavar következik. Január végén "rendcsinálás" céljából a városba küldik Wilhelm Gerstenberg tábornok csapatait. Február 8-áig tartó utcai harc kezdődik a tanácsköztársaságot védő munkásság és a hadsereg között, melyben 24 katona és 28 munkás veszíti életét.

1920 Bréma nyugati felén megnyílik az első repülőtér és működni kezd az első rádiós adótorony

1920 után Brémát súlyosan érinti a német gyarmatok elvesztése. A hajóforgalom visszaesik, majd a nagy gazdasági világválság idején az ipar is visszaeseik. A városi munkásság egyre inkább a szociális biztonságot igérő szélsőjobb és szélsőbal irányába fordul, radikalizálódik. 1930-as évek elején több jelentős utcai tömegverekedés a kommunisták és a náci párt támogatói között.