Weimar

Lipcsétõl északnyugatra fekvõ, fõként textilgyárátásban betöltött szerepérõl híres városka. 1937-tõl a település határán egy fegyvergyár épült, azonban jelentéktelen termelésével nem töltött be komolyabb szerepet. Régies építésû házak állnak a városközponttól a határig. Lakossága körülbelül 20ezer fõt ért el a háború kezdetekor, és a háború végére 10,000 embernél kevesebb élt a városkában, ami nagyjából kihalt a folyamatos besorozásnak hála. Katonai szempontból akkor lett jelentõségteljes, mikor a már a hazájukat védõ német katonák itt is beásták magukat. A kis alapterületre épül városkáért rengeteg német katona életét adta. A város határában egy apró mocsár feküdt, a legendák szerint a mai napig kísérenek az elesett német katonák lelkei a városban. Az 1700-as években épült falvat 240 év után a földel tette egyenlõvé az angol bombázás. Az egykoron a város szélén elhelyezkedõ textil feldolgozó ipar a mai napig üzemel, de már a város közepére tolódott. A háború elején egy katonai üzemanyag raktár is volt alig 10 km-re a településtõl, de egy szövetséges bombázás azt is megsemmisítette, így a város elvesztette a harcászati értékét. Egy felmérés szerint a 10,000 innen besorozott katona közül mindössze 900 tért haza. A hatalmas veszteség hosszú éveken át látszott az omladozó épületeken, kihalt utcákon. Egész családok tûntek el, mondhatni haltak ki.